Kirándulások Őszi kirándulás Vértes

Csákvár – Haraszt-hegyi cserszömörcézés ősszel – 2020 október 18.

Nyári csákvári látogatásunkat követően megbeszéltük, hogy ősszel mindenképp újra eljövünk a kellemes 3.5 km hosszú Haraszt-hegyi tanösvényt körbejárni, hogy a dombságot elborító cserszömörcés őszi színeit megcsodálhassuk.

Nehezen indult a reggel, de szokásos felszereléseinket összeszedve és gyerekekkel a levonulási harcot magunk mögött tudva, zökkenőmentes egy órás autózást követően szeles, kissé kellemetlen időjárásban kezdtünk bele a túrába. Az erdő és maga a túrázás, valahogy mindig jó idővel jutalmaz minket, amit az erdő széli cserjésbe beérve rögtön újra beigazoltnak éreztünk 🙂 A túra első métereiben egy kis bemelegítő galagonya harapdálással és ízlelgetéssel kezdtünk, ami 100m-el később egy kis piknikké fajult: egy kis tisztás jobb peremén az enyhén lankás hegyoldalba bevetve magunkat, párás puha réti fűre pokrócot vetve el is dobtuk magunkat. A nap kisütött, a szél is elállt és Ancsinak hála rengeteg aprólékosan bedobozolt finomság került elő, így sajt szalámi uborka és paprika egyaránt az erdei zsömle majszolás fényét emelték. Zsófi lábára persze rögtön egy szitakötő szállt, hogy pihenjen a kedvesen virágos rózsaszínű – minden élethelyzetben bizonyító – gumicsizmáira. Fűszálakkal halakra pecáztunk és pár perc múlva ellazulva győzködtük magunkat, hogy most miért nem itt élünk éppen 🙂 Ancsi egyre extrémebb erdei amazon képét ölti: ha a kifli.hu kiszállítana mindent ami kell az erdei élethez, akkor rögtön bele is csapna velünk egyetemben, mi mint modern Robinson család 😀


A tanösvény második állomását követően spontán elhatározásra jutottam egy jobb oldali szimpatikus erdei ösvényt szemlélve: gyerünk fel itt, mert jól néz ki és fel kéne itt mennünk. Innentől a tervezett túránknak lőttek is, mert rögtön elvarázsolt minket a kis dombhát a kínálkozó panorámával, a csodálatos cserszömörcével borított aljnövényzetével, a finoman méretezett mohos tölgyekkel és kis magyar bonsaiokra emlékeztető virágos kőrisekkel. Megvett minket rögtön a környezet és döntöttünk: a kis árnyas völgyben a sötét erdei ösvényre mégsem akaródzik visszamenni, innen megyünk tovább és maradunk a dombháton!

A Haraszt-hegyre (domb) felsétálva többször megálltunk mert egyrészt a kicsikkel így megy a túrázás, másrészt az őszi színekben sárgálló és vöröslő helyi növényvilág ilyenkor a legszebb október közepén.

Az idő kellemesen kitartott a kirándulás egész ideje alatt, a legkisebb azonban így is elkezdett fázni és elégedetlenségét a “most akkor menjünk haza” vagy pedig a “most hazamegyünk?” kántálással adta tudtunkra. Tomi elszánt útitárs és kicsit mivel mindannyian náthásak vagyunk, így úgy döntöttünk, hogy elegáns visszavonulót fújunk egy eddig szintén ismeretlen, ugyanakkor látványosnak ígérkező nyomvonalon.
Tomi a domboldal sziklás ösvényén nem kért a segítségemből, mert Ő már nagy fiú és biztos nem esik el. A feléledt bátor önállóság azonban csak egy fáradtságtól dülöngélő kisfiút talált otthon.. végül kis szakadéknál megtorpanva belátta, hogy Apa jobbján, kezét fogva fogunk lemászni az alattunk keresztbe futó valódi erdei ösvényhez.

Innen már könnyen ment minden, hiszen a tanösvény utolsó 200m-ének egyenletes – főként vízszintes – sztrádájba kapcsolódtunk be, mintha a teljes távot teljesítettük volna. Végül is elmondhatjuk, hogy a túránk nyomvonala a tervezett indulási és visszaérkezési szakaszokat érintette.. ami pedig a kettő között történt velünk, az újra egy csodálatos hétvégi felfedező séta volt a természetben, a legkedvesebb és legkisebb túratársainkkal. Kalandjaink pár héten belül folytatódnak…


Indulási hely

2020. október 18

Még szintén kedvelheted...

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé.